Mintha az előző bejegyzést hetekkel ezelőtt írtam volna, pedig csak 5 napja...
Azóta túl vagyok 1 vesegörcsön, 2 ügyelet látogatáson és 3 éjszaka kórházi tartózkodáson. Jelentem már jól és itthon!
De sokat hallottam a fenti mondatot mostanában! Szombat délelőtt még bevásároltam, sőt főztem is! (fényképes receptet ld. később) Aztán a picikémmel ledőltem délutáni szundira. Miután ő 1 óra körül felébredt melléfeküdtem, és gondoltam még szundizunk egy kicsit együtt. Aztán nekem elkezdett fájni a pocakom, és sehogy sem ment a fekvés. Előző este már folyamatos pisilési ingerem volt, de gondoltam, hogy ketteske nyomja az amúgy is híresen gyenge hólyagomat. Szóval ez a pocakfájdalom, csak nem akart múlni, és mivel Effie-vel semmiféle has keményedés, más fájdalom, kellemetlenség stb. nem volt, nem tudtam hová tenni a dolgot. Vettem be magnéziumot és próbáltam feküdni a szomszéd nővér és a védőnő tanácsára, de sehogy sem volt jó, és már csak görnyedni tudtam a fájdalomtól, ami addigra már a jobb derekam környékén is fájt.
Tesóm tanácsára felkerekedtünk a Meyrick-kel és az Effie-vel és bementünk a Nyírőbe, ahol szerencsére pont a dokim ügyelt! Megállapította, hogy a vesém gyulladt be, a baba jól van, kaptam antibiotikumot, no-spa injekciót, vettek vért és vizeletet. Hazaküldtek és visszaúton már jobban voltam, gondoltam hali-hó, megúsztuk. Sajna a fájdalom később visszajött és ugyan az eredményeim negatívak voltak a dokim tanácsára újra felkerekedtünk, akkor már az anyuval (az ő érkezésük egy másik sztori lenne) és irány a Péterfy (mert ott van koraszülött osztály... :( - nem hangzott túl megnyugtatóan - megjegyzem csak a 33. héttől tudják ott ellátni a piciket).
Na szóval, újabb ultrahang és vizsgálatok után ugyanazt a megállapítást tették mint az én dokim, de biztosra menvén inkább befektettek és további kivizsgálásra "ítéltek". Kaptam még egy nagy adag injekciót és no-spa-t, amivel aztán már sikerült aludnom is egy kicsit, na meg persze kb. 10x pisilni az éjszaka folyamán.
Vasárnap délutánra már a fájdalom is majdnem teljesen elmúlt, és egy sorstárs került a mi szobánkba, kiderült, hogy ez a probléma előfordulhat ilyen korú terhesség esetén, mert a baba nyomja a vesevezetéket, és az nem tud rendesen ürülni, és ez okozza a gyulladást/görcsöt. Hétfőn még megvizsgált egy urulógus is, de szerencsére ő sem ítélte meg túl vészesnek a dolgot (nem kell semmit felvezetni, hogy a vese ürüljön, nincs kő/homok). Így aztán ma már hazaengedtek és remélhetőleg semmi nem jön közbe és holnap lemehetek Siófokra a kis Mancimhoz, aki már vasárnap óta a Nadinál üdül és nekem már borzasztóan hiányzik! Szegényem nagyon érezte szombaton, hogy nincs minden rendben, mert nyűgös volt és csak rajtam lógott volna.
Megjegyezném, hogy mindig szidjuk a magyar egészségügyet (és persze most is hallottam "rémtörténetet" a szobatársamtól a magyar lombikprogramról), de azt kell, hogy mondjam mindkét helyen ahol jártam (pedig ugyebár az egyik magán, a másik állami...), nagyon-nagyon kedvesek és segítőkészek voltak!!!! Le a kalappal és köszönet érte!
Remélem, hogy ez a vesebaj nem jön elő mostanában és a hátralévő 10 hét problémamentesen zajlik majd! :)
Addig is 1-2 "okosság", mindig hall/tanul az ember, amit vagy elhisz/elfogad vagy nem: - pocakot nem simogatunk! (nehéz megállni...) - laktoherb tea felejtős (picinek hasfájást okoz?!) - minden terhesség más! :)
Azóta túl vagyok 1 vesegörcsön, 2 ügyelet látogatáson és 3 éjszaka kórházi tartózkodáson. Jelentem már jól és itthon!
De sokat hallottam a fenti mondatot mostanában! Szombat délelőtt még bevásároltam, sőt főztem is! (fényképes receptet ld. később) Aztán a picikémmel ledőltem délutáni szundira. Miután ő 1 óra körül felébredt melléfeküdtem, és gondoltam még szundizunk egy kicsit együtt. Aztán nekem elkezdett fájni a pocakom, és sehogy sem ment a fekvés. Előző este már folyamatos pisilési ingerem volt, de gondoltam, hogy ketteske nyomja az amúgy is híresen gyenge hólyagomat. Szóval ez a pocakfájdalom, csak nem akart múlni, és mivel Effie-vel semmiféle has keményedés, más fájdalom, kellemetlenség stb. nem volt, nem tudtam hová tenni a dolgot. Vettem be magnéziumot és próbáltam feküdni a szomszéd nővér és a védőnő tanácsára, de sehogy sem volt jó, és már csak görnyedni tudtam a fájdalomtól, ami addigra már a jobb derekam környékén is fájt.
Tesóm tanácsára felkerekedtünk a Meyrick-kel és az Effie-vel és bementünk a Nyírőbe, ahol szerencsére pont a dokim ügyelt! Megállapította, hogy a vesém gyulladt be, a baba jól van, kaptam antibiotikumot, no-spa injekciót, vettek vért és vizeletet. Hazaküldtek és visszaúton már jobban voltam, gondoltam hali-hó, megúsztuk. Sajna a fájdalom később visszajött és ugyan az eredményeim negatívak voltak a dokim tanácsára újra felkerekedtünk, akkor már az anyuval (az ő érkezésük egy másik sztori lenne) és irány a Péterfy (mert ott van koraszülött osztály... :( - nem hangzott túl megnyugtatóan - megjegyzem csak a 33. héttől tudják ott ellátni a piciket).
Na szóval, újabb ultrahang és vizsgálatok után ugyanazt a megállapítást tették mint az én dokim, de biztosra menvén inkább befektettek és további kivizsgálásra "ítéltek". Kaptam még egy nagy adag injekciót és no-spa-t, amivel aztán már sikerült aludnom is egy kicsit, na meg persze kb. 10x pisilni az éjszaka folyamán.
Vasárnap délutánra már a fájdalom is majdnem teljesen elmúlt, és egy sorstárs került a mi szobánkba, kiderült, hogy ez a probléma előfordulhat ilyen korú terhesség esetén, mert a baba nyomja a vesevezetéket, és az nem tud rendesen ürülni, és ez okozza a gyulladást/görcsöt. Hétfőn még megvizsgált egy urulógus is, de szerencsére ő sem ítélte meg túl vészesnek a dolgot (nem kell semmit felvezetni, hogy a vese ürüljön, nincs kő/homok). Így aztán ma már hazaengedtek és remélhetőleg semmi nem jön közbe és holnap lemehetek Siófokra a kis Mancimhoz, aki már vasárnap óta a Nadinál üdül és nekem már borzasztóan hiányzik! Szegényem nagyon érezte szombaton, hogy nincs minden rendben, mert nyűgös volt és csak rajtam lógott volna.
Megjegyezném, hogy mindig szidjuk a magyar egészségügyet (és persze most is hallottam "rémtörténetet" a szobatársamtól a magyar lombikprogramról), de azt kell, hogy mondjam mindkét helyen ahol jártam (pedig ugyebár az egyik magán, a másik állami...), nagyon-nagyon kedvesek és segítőkészek voltak!!!! Le a kalappal és köszönet érte!
Remélem, hogy ez a vesebaj nem jön elő mostanában és a hátralévő 10 hét problémamentesen zajlik majd! :)
Addig is 1-2 "okosság", mindig hall/tanul az ember, amit vagy elhisz/elfogad vagy nem: - pocakot nem simogatunk! (nehéz megállni...) - laktoherb tea felejtős (picinek hasfájást okoz?!) - minden terhesség más! :)
- 8:27
- 1 Comments
